A tündérekről minden korban és kultúrában találunk feljegyzéseket.
Többféle formában találkozhatunk velük:
- aranyfürtű, csillogó, kék szemű, fiatal lányok
-nagyon öreg asszonyok
-szélcsendben levelek susogása
-szívesen vesznek fel állat alakot.
A régi időkben a jóságos tündéreket láthatatlan családtagoknak tartották, akik a családi tűzhelynél élnek, a földeken, a műhelyben tesznek-vesznek, míg a ház lakói az igazak álmát alusszák.
Különböző ajándékokkal lehetett őket "megvesztegetni", de cserébe áldást és egy jó nagy adag szerencsét lehetett kérni tőlük a házra.
Az összes tündér birtokában van valamilyen varázslatnak, amivel láthatatlanná válhat az ember szeme elől. Az erdőben messziről látszik a tündérpiac, de mire odaérnénk köddé válik. Ha valaki mégis átkel rajta, lökdödődést érezhet, mintha tényleg egy piacon lenne, azonban hazaérve akár meg is betegedhet.
Vajon léteznek ezek a lények vagy csak mese...?
A gyerekek még a nagyvárosokban is látnak tündéreket, a bennszülött népek pedig belső látásukra támaszkodva tanítják a betondzsungelben élőket a kövek, a virágok és a fák szellemlényeinek felismerésére és tiszteletére.
Naponta fedeznek fel legmerészebb képzeletünket felülmúló teremtményeket.
Íme néhány lény, ami a maguk nevében különlegesek, és úgy gondolom érdemes megismernie őket a nagyközönségnek:
Tündérek, tündék:
A tündérek szárnnyal (általában) rendelkező kis lények, fiatalabbak a tündéknél. Kb. 12-13 cm magasak. A tündéreket általában aranyszélű citromsárga fény veszi körül. Súlyuk szinte nincs is, ha a tenyeredbe veszed, olyan érzés, mintha egy maroknyi pitypangszirmot tartanál. A jó tündérek áldást és segítséget hoznak, gyakran feltételekkel. Szeretik az ajándékokat pl.: az emberek levágnak számukra egy kis darabot a friss kenyérből.
A tündéknek nincsen szárnya, öregebbek a tündéreknél, de manapság a "tündér" szót használják rájuk is. Lehetnek aprók, de akár emberi méretűek is. Elölről embernek néznek ki, ám hátultól nézve üresek, mint az odvas fa. A tündék szeretik a zenét és a táncot. Néha varázslatra tanítanak embereket, ám aki távolról hívó szavukat követi, könnyen eltévedhet az erdőben.
Patupaiarehe (csapatos tündérek):
A Maori hagyományokban a patupaiarehe olyna tündérek, akik az erdőben vagy a ködös hegy tetején élnek. Világos bőrük és vörös hajuk van. Félnek a fénytől, ezért csak szürkületben vagy ködben lehet velük találkozni. Néha varázslat alatt tartják az általuk elfogott embert. Az emberek, hogy távol tartsák őket, büdös keverékkel kenték be magukat. Mágikus énekeket daloltak, és jók voltak a halászatban.
Leprechaun (magányos tündér):
Az ír cipész tündérek, akik zöld ruhát és kalapot viselnek. Nagyon gazdagok, az emberek néha megpróbálják elkapni őket, hogy a megszerezzék a kincseiket. A szivárvány végén van a pénzük rejtekhelye. Az embereket csalfa módon bevezetik az erdőbe, majd eltűnnek, így se kincs, se kiút, se tündér, kopácsolásuk árulja el jelenlétüket.
Fénytündér, sötéttündér:
Snorre Sturlason prózai Eddája szerint: vannak "fénytündérek", akik az égben laknak, és ragyogóbbak a Napnál, és a "sötéttündérek", akik a föld alatt laknak és feketébbek a szuroknál.
A fénytündér a Nap és a csillagok fényéből merítve hozza el a szerencsét és a fényt. Beragyogva a napot, és utat mutat. Általában kedvesek.
A sötéttündérek világa valahol Helheim és Midgard között van az Yggdrasilon.
(Helheim: ez az alvilág, ahol Loki lánya, Hél uralkodik, ezt a sötét és hideg helyet senki nem hagyhatja el, mert körbefogja a Gjöll folyó, amin nem lehet átkelni.)
(Midgard: ez az emberk által lakott föld neve.)
(Yggdrasil: egy kőris világfa, melynek koronáját felhők fedik, gyökerei lenyúlnak az alvilágig.)
Brownie (nem a süti):
Thomas Keightley leírásában kis termetűek, ráncos arcúak, rövid, göndör, barna hajúak és barna kapucnyis köpenyt viselnek. Házakban laknak, és segítenek a ház körüli munkákban, főleg állatokkal szeretnek dolgozni. Azonban nem szeretik, ha meglátják őket, ezért éjszaka dolgoznak, hagyományosan kisebb ajándékokért cserébe: szeretik a zabkását, a tejszínt, a kenyért, a mézet és a süteményt. Általában elhagyják a házat, ha az ajándákaikat kifizetésnek hívják vagy a ház tulajdonosai visszaélnek velük. A brownie-k a ház kihasználatlan részein élnek pl.: padláson.
Hobgoblin:
Csúf kisemberek, akik gyakran megtalálhatók az emberi házakban. Ház körüli munkát végeznek, és cserébe élelmiszert kapnak a munkáért. A brownie-k békésebb lények, ellenben a hobgoblinok szeretik a vicceket, és képesek az alakváltásra. Ha hobgoblint felbosszantunk veszélyes is lehet. Ha új ruhát adsz nekik megsértődnek, és elmennek.
Domovoj:
A szeretetre méltó házi domovoj bárhol megtalálható a lakásban: tanyázhat a kályha közelében, a küszöb alatt, a kemence sutban, de soha nem hagyja el a házat. A jövőbelátó képességgel bíró domovoj gondoskodik a ház boldogulásáról, őrzi a családot és annak vagyonát, de elvárja, hogy a háziak tisztességesen éljenek, betartsák a hagyományos szokásokat, szorgalmasan dolgozzanak. Ha elvárásai ellen cselekednek, s ha nem tetszik neki a család valamely tevékenysége, ellenségessé válik, bajt hoz a házi állatokra. A lustaságot vagy a hanyagságot csínytevésekkel, kópéságokkal bünteti, ilyenkor összegubancolja a kézimunkákat, rendetlenséget csinál. Ha jól érzi magát énekel, ha rosszul siránkozik. Amikor a család új házba költözik, kérlelik a domovojt, hogy tartson velük.
Fehér Hölgyek (fée):
Az észak-franciaországi fée-k hidak közelében várják este a magányos vándort. Táncra hívják, aki táncol, azt útjára engedik. Aki nemet mond, áttaszítják a híd korlátján, vagy ráuszítják házi kedvenceiket, a baglyokat és a macskákat.
Kopogtatók (bányász tündérek):
Törpeszerü lények, akiknek a bányászok étel- és italáldozatot hagynak és ezért cserébe előre jelzik a veszélyt. A bányászokat kopogtató hangok segítségével a gazdag érc lelőhelyekre vezetik (ilyen a kék sapkás tündér, aki kék lángnyelvben jelenik meg). Többnyire segítőkészek, és állítólag szerencsét hoznak. A közelükben nem szabad szitkozódni és fütyülni.
Barbegazi:
Egy kis fehér fésült emberkére hasonlít, akinek hosszú szakálla és hatalmas lába van. Ők a hegyek között utaznak. A nagy lábukon síelnek. Néha segítenek a pásztoroknak az elveszett juhok felkutatásában. Szeretnek a lavinákon szörfözni és fütyülést hallatnak, hogy figyelmeztessék az embereket a veszélyre, és mindent megtesznek azért, hogy az embereket kimentsék a hóból.
Uldra:
Az északi, hideg tájakon él. téli éjszakákon ügyel a rénszarvasokra és a jávorszarvasokra. Nappal sohasem jönnek elő, mert a fény megvakítja őket. Az uldra barátságos az emberhez, megharagszik ha a rénszarvaspásztorok a vájatuk fölé építi a sátrát.
Gremlin:
A legfiatalabb tündefélék. Először az első világháború (1914-1918) alatt látta őket a brit haditengerészeti légierő. Barna bundás hegylakók, akik elképesztően erősek és bosszút állnak a gépeken, legfőképpen a repülőkön. Azért tesznek így, mert egykor képesek voltak repülni és ezért haragudnak azokra az emberekre, akik elveszett képességük birtokában vannak. Az első világháborús gremlinek a repülőterek körül éltek. Ha feljutnak egy gépre, elrontják a műszereket, és megisszák az üzemanyagot. A földi gremlinek a leszálló gép előtt megemelték az egész repülőteret. Manapság a gremlinek az okai, ha az autó nem indul vagy ha a számítógép elromlik.
Remélem érdekesnek találtátok ezt a posztot. A világban sok furcsaság történik, amelyekre nincs tudományos magyarázat, így el lehet gondolkozni azon, hogy nem éppen valamelyik apró nép egy tagja munkálkodik a háttérben.
Utolsó kommentek